A válság előtti évek során az államilag támogatott jelzálog-hitel termékek megjelenése majd a deviza-hitelek térhódítása adott lendületet a hazai lakáspiacnak, majd a 2008-tól kibontakozó nemzetközi pénzügyi válság sok évre befagyasztotta a piacot.

Az újraéledéshez szükség volt a deviza-hitelek kivezetésére és az új családi otthonteremtési támogatásra, valamint a lakásépítés ösztönzésére, amit kedvezményes, 5% áfa mérték bevezetésével kívánt elérni a kormányzat. Ezek és a kedvező kamatkörnyezet, a javuló jövedelmi és általános gazdasági kilátások eredményeként kapott szárnyra ismét a lakáspiac. Az olcsó hitelek mellett az alacsony hozamkörnyezet is újrapozícionálta a lakást, mint befektetési eszközt, a forgalom jelentős hányadát ilyen célú vásárlások adták, különösen a fővárosban és a nagyobb városokban.

Ahogy nőtt a vásárlási kedv, úgy drágultak a lakások. 2018-ban Budapesten és a megyeszékhelyeken már meghaladták a válság előtti szintet. Az árnövekedés hátterében a lakáspiac térbeli koncentráltsága áll: leginkább a városok és városkörnyéki települések iránt van kereslet, különösen a főváros térségében és a megyei jogú városokban és a környező településeken. Ahol fejlődik a helyi gazdaság, van megélhetést biztosító munkalehetőség, oda költöznek az emberek. A növekvő kereslet pedig hajtja az árakat felfelé.