2022. 07. 20.

Idén magasabb bérleti díjakkal számolhatnak a diákok

Még egy nap és érkeznek a felvételi ponthatárok. Ennek apropóján az Otthon Centrum elemzői az egyetemvárosok albérletpiacáról készítettek összefoglalót. Az elemzés szerint a budapesti felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert hallgatóknak átlagosan majdnem kilenc százalékkal kell többet fizetniük, míg azoknak, akik a vidéki városokban tanulnak tovább, több mint hét százalékos áremelkedésre kell számítaniuk.

„A fővárosban a téglalakások havi bérleti díja 184 ezer forintra nőtt idén, ami 8,7 százalékkal magasabb, mint a tavalyi átlag” – összegezte az Otthon Centrum elemzési vezetője az albérletpiac egyéves árváltozásait. Soóki-Tóth Gábor kiemelte, hogy a belvárosban mért 191 ezer forintos számtani középérték a bérleti díj 12 százalékos emelkedését jelenti egy év alatt. Budán a 193 ezer forintos havi bérleti díj 5 százalékkal magasabb a tavalyinál, míg a külső pesti kerületek 142 ezer forintos bérleti díja 3,5 százalékos emelkedést jelent.

Az árak terén nagy a szórás a kerületek között. Az egyetemisták által kedvelt XI. kerületben átlagosan 176 ezret, míg a szemközti IX. kerületben 163 ezer forintot kértek a bérbeadók. A fővárosban továbbra is az I. kerületben a legdrágább lakást bérelni (238 ezer forint), ettől nem sokkal marad el a VI. kerület (232 ezer forint), míg a harmadik helyen holtversenyben a II. és az V. kerület áll (220 ezer forint). A 200 ezer forintos átlagos havi bérleti díjat még a III. kerület lépte át. A XIII. kerületben, ahol évek óta a legtöbb bérbeadás történik, 185 ezer forint az átlag. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben 150 ezer forint alatt maradtak a bérleti díjak, a legolcsóbb a XX. kerület 126 ezer forinttal.

Az emelkedés mértéke éppen a diákok által kedvelt belső kerületekben a legmarkánsabb, hiszen a covid-hatás ezekben a városrészekben vetette vissza leginkább a bérleti piacot, árnyalta képet a szakember. Mint mondta, a XIII. kerületen kívül, ahol nem nőttek az árak tavaly óta, a többi belvárosi kerületben 15-25 százalék közötti áremelkedést figyelt meg az Otthon Centrum. Budán az I. kerület drágult a legjobban (25 százalékkal), míg a többi kerületben ez alatt (5-10 százalék között) maradt az árváltozás. A külső pesti kerületek közül elsősorban a dél-pesti XX. és XXI. kerület drágult (10-15 százalékkal), míg a többi kerületben a tavalyi áron lehetett lakást bérelni.

De nem csak kerületek között számottevő különbség, hanem a bérelni kívánt ingatlan szobaszáma is jelentősen befolyásolja az árakat. Minél nagyobb lakást keres a bérlő, annál nagyobb különbségekkel találkozhat városrészenként. Az egyszobás lakások esetében átlagosan 125 ezer forint a bérleti díj a fővárosban: a belvárosban néhány ezer forinttal többet, a külső kerületekben néhány ezer forinttal kevesebbet kérnek az ekkora bérleményekért. A kétszobás lakások 174 ezer forintos középértékéhez viszonyítva már nagyobb különbségek lehetnek. Amíg a belvárosban 186 ezer forintos bérleti díjjal lehet számolni, addig a külső pesti kerületekben már 143 ezer forintért is lehet kétszobás lakást bérelni. A háromszobás lakások átlagára 280 ezer forint, vagyis a belváros és a külső kerület között akár 80-100 ezer forintos különbség is lehet a havi bérleti díjban.

Panellakást még mindig olcsóbban lehet bérelni, mint téglát. A házgyári technológiával készült lakások bérleti díja átlagosan 150 ezer forint idén, ami ugyan 14 százalékos emelkedés a tavalyi középértékhez képest, de a téglalakások 184 ezer forintos bérleti díjához viszonyítva 34 ezer forinttal kedvezőbb lehetőséget jelent.

Vidéken, a legnagyobb egyetemi városokban, az első félévben megkötött lakásbérleti tranzakciók alapján a havi bérleti díj átlagosan 111 ezer forint volt, ami 7,6 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. A legdrágább város Győr (átlagosan 125 ezer Ft/hó), amelyet Kecskemét (118 ezer Ft/hó) Debrecen (108 ezer), Szeged (107 ezer forint Ft/hó), majd Miskolc követ (104 ezer Ft/hó). Természetesen a lakás mérete és elhelyezkedése alapján differenciáltak a bérleti díjak. A szobaszám itt is komoly differenciáló tényező: a garzonok havonként átlagosan 75 ezer, a kétszobás lakások 98 ezer, a háromszobásak pedig 168 ezer forintért kerültek a piacra. A vidéki panellakások bérleti díja csak néhány ezer forinttal kedvezőbb a téglalakásokénál, de a nagyobb, háromszobás lakások arányaiban akár havi több tízezer forinttal olcsóbban bérelhetőek.