Az előzetes várakozásokkal szemben nem vetette vissza a lakáspiacot a tavalyi év utolsó hónapjaiban a felső áfakulcs idén januártól hatályos öt százalékpontos csökkentése. A fejlesztők és a vevők megtalálták azokat a technikákat ugyanis, amelyeknek a segítségével még az óévben megköttethettek az üzletek, ám már az újév alacsonyabb áfakulcsával – derül ki a Magyar Hírlap által megkérdezett elemzők helyzetelemzéséből. A kormány a nyáron jelentette be, hogy az idei évtől húsz százalék lesz az áfa felső kulcsa; a beterjesztést a parlament szeptemberben fogadta el. Az elemzők többsége ekkor még úgy vélte: a lépés megroppanthatja az amúgy is gyengélkedő ingatlanpiacot.

Elterjedt technika volt például, hogy az előleget (amely akár a vételár felére is rúghat) ügyvédi letétbe helyezték vagy zárolt bankszámlára tették, mondta el Demetrovics Petra, az Otthon Centrum értékesítési vezetője. Ennek előnye, hogy a fejlesztő nem rendelkezhetett a pénz felett, így nem jelentkezett nála bevételként. Ugyanakkor biztos lehetett abban, hogy az összeg a felszabadítása után az övé lesz. És pontosan ez történik: a pénzt már csak az idén szabadítják fel, így a számlát is ekkor állítják ki – a 25 százalékos helyett már az új, húszszázalékos áfakulccsal. Néhány fejlesztő viszont a kevésbé ügyfélbarát megoldást választotta: ők a bruttó összegről állították ki a számlát, így a gyanútlan vevő esetleg rá sem jött arra, hogy az áfa probléma lehet az üzletben.

A jövő az utóbbiakat igazolhatja, egyre több jel mutat arra ugyanis, hogy örökre el kell búcsúzni az aranykortól, amikor a rajzasztalról kapkodták el a lakásokat. A kereslet egyelőre stagnál, az eladatlan lakások száma magas. A fordulathoz csökkenteni kellene a lakásárakat; ezt burkoltan ugyan, de el is kezdték a fejlesztők. Jellemző például, hogy a drágább lakásokhoz olcsóbb autót adnak ajándékba. Addig egyelőre még egyik cég sem jutott el, hogy nyíltan árcsökkentést hirdessen – mondta lapunknak Borsi László, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnöke. Elmondása szerint már ma is létezik egyébként a kettős ár: az egyik a meghirdetett, a másik a valós, amelyen valóban elkelt a lakás.

Tizenötezer eladatlan lakás?

Az ingatlanfejlesztők szerint mintegy tizenötezer eladatlan lakás lehet Budapesten. Jóval kisebb számokat közölnek az elemzők, akik szerint inkább kettő-négyezer lehet az eladatlan lakások száma. Ez utóbbi úgy jön ki, hogy átadás után a lakások tizenöt-húsz százaléka áll eladatlanul. A lakások kettő-öt százaléka eleve olyan fekvésű és elrendezésű, hogy nehezen lel vevőre. Ezzel szemben a fejlesztők az adott évben eladott lakásszámot vetik össze az éppen futó projektekben épülő otthonokkal.