Jellemzően olyan helyen jó lakni, ahova valamiért szívesen költöznek az emberek. Az elmúlt öt évben az oda- és elköltözők egyenlegét vizsgálva, az alábbi térkép megmutatja, hogy Magyarországon a legfontosabb migrációs célpontok a főváros, a környező agglomerációs települések nagyobb része, Északnyugat-Magyarország – kivált Ausztriához legközelebb eső Soproni és Szentgotthárdi járások – és a Balaton környéke. Az említett térségekben 1000 ott lakóra 25-30 beköltöző jutott az elmúlt öt évben. 

Ezer lakosra vetített vándorlási mérleg (2010-2015)

Forrás: KSH adatok alapján –Otthon Centrum szerkesztése

Annak megfejtésére, hogy miért vonzóbb egy-egy régió az országban, az Otthon Centrum három kulcstényezőt vizsgált meg a magyar városok vonatkozásában. Az egészségügyi ellátást, az oktatási és munkahelyi lehetőségeket értékelő mutatószámból képzett „életminőség-indikátor” alapján és az ingatlanárakat is megnézve a vándorlási statisztika oka is érthetőbbé vált. Soóki-Tóth Gábor, Otthon Centrum elemzési vezetője szerint a minőségi mutatók alapján abszolút nyertesként Budapest kerületei végeztek, hiszen az első tizennégy helyen a 23 kerület valamelyike szerepelt az I, XII. V. kerületekkel az élen. A vidéki nagyvárosok közül Pécs, Szeged, Debrecen található az élen, továbbá Tiszaújváros, amely elsősorban helyben dolgozók és a körzeti orvosok magasabb arányának köszönheti pozícióját.

Életminőség index és ingatlanárak

Forrás: KSH és Otthon Centrum

Ha az ingatlanárakat is figyelembe vesszük, a helyzet alig változik, ami arról árulkodik, hogy az ingatlanárakra komoly hatással vannak az életminőségi mutatók. A köztük lévő kapcsolat 0,9-es korrelációs együtthatóval írható le, amely kifejezetten erősnek mondható. Az adatokat számszerűsítve arról is információt kapunk, hogy az ingatlanárak tovább erősítik a főváros pozícióit, ezzel szemben néhány vidéki város - például Miskolc, Békéscsaba, Zalaegerszeg – esetében az életminőségi mutatóihoz képest az ingatlanárak még alacsonyabb értéket is mutatnak. 

Budapesti kerületek átlagos ingatlanárai (2016 I. n.év) és az átlagos ár változása az előző év azonos időszakához mérve (2015 I. n.év – 2016. I. n.év)

Forrás: Otthon Centrum

Az értékek helyes értelmezéséhez fontos látnunk azt is, hogy olyan indikátorokról beszélünk, melyek a város méretétől is nagyban függnek, ugyanakkor nem veszi figyelembe az ott lakók szubjektív vélekedését saját lakókörnyezetük minőségéről. Az Otthon Centrum szerint ezt mutatja az is, hogy az agglomeráció települései döntően a városrangsor második felében foglalnak helyet, ami korántsem jelenti valós hátrányukat, sokkal inkább azt, hogy olyan városokról beszélünk, melyek sok szállal kötődnek a fővároshoz és jellemzően a településen lakók a munkahelyi, egészségügyi szolgáltatások egy részét szintén Budapesten veszik igénybe, tovább erősítve ezzel a főváros pozícióját. Ugyanakkor a vándorlási mutatók és az ingatlanárak között is erős az összefüggés: a legjobb életkörülményeket kínáló térségek és a periférikus vidékek fajlagos ingatlanárai között ötszörös különbség mutatkozik, az előbbiek javára.

Megyei jogú városok átlagos ingatlanárai (2016 I. n.év) és az átlagos ár változása az előző év azonos időszakához mérve (2015 I. n.év – 2016. I. n.év)

Forrás: Otthon Centrum